 |
 |
A stressz valóban fontos rizikófaktor korunkban. Az egyik legfontosabb indító tényezője a magasvérnyomásnak. Másrészt teljesen ép koszorúserek mellett is képes szívinfarktust kiváltani, különösen akkor, ha valaki még dohányzik is. Szorong, ideges, túlhajszolt, mindezek úgymond "oldására" az egyik cigarettát szívja a másik után. Íme, a "hogyan lehet gyorsan és biztosan szívinfarktust csinálni" pontos receptje! Így kapnak infarktus vagy halnak meg hirtelen 30 év körüli egyébként teljesen egészséges fiatalemberek.
Amióta világ a világ, sohasem volt könnyű az ember élete. Ám a mi korunk kihívásai, nyomorúságai, feszültsége, tempója minden eddigit felül múl. A mai ember általa uralhatatlan terhek és feszültségek között él, kiszolgáltatottnak érzi magát, túlhajszolt, fizikailag és idegileg kimerült. Az Isten nélküliség, a bűn rabszolgaságában vegetáló ember kínjában az egyik rosszat a másikkal próbálja "gyógyítani". A sok rossz karmestere talán leggyakrabban a stressz... Mindezek eredményeként vált a stressz fogalma a közgondolkozás szerves részévé az elmúlt évtizedekben.
Mi a stressz?
Stresszen főleg lelki természetű túlterhelés hatására létrejött feszült, nehezen viselhető, izgalmi állapotot értünk. Ezt inkább kóros stressz nek kellene neveznünk, hiszen a stressz valójában a szervezet normális védekező reakciója. A normális stressz által elindított folyamatok egy konkrét veszélyhelyzetben - a megszokottnál nagyobb fizikai vagy szellemi kihívás (erőpróba) kapcsán, - felkészítik a szervezetet a helyzettel való sikeres szembeszállásra vagy a menekülésre. A szabályos stressz célja: "fight or fligth", azaz harcolj, vagy menekülj.
A stressz a szervezet készültségi állapota: biológiai, biokémiai, hormonális folyamatai hirtelen megsokszorozzák a szervezet erőit. Az ember "felpörög", nő a teljesítőképessége és a konkrét helyzettől függően képes leküzdeni az akadályt vagy képes az adott nehézségből kimenekülni. Normális esetben, ha a kiváltó ok megszűnik vagy eltűnik, a stressz reakciói is leállnak és a szervezet pillanatok alatt visszatér eredeti nyugodt, kiegyensúlyozott állapotába.
Mindenkinek rá jellemző, egyéni stressztűrő képessége van. A stressztűrő képesség azzal az idővel "mérhető", ami alatt a szervezet visszatér eredeti, nyugalmi állapotába.
A kóros stressz
A mai modern élet azonban az emberi szervezet normális reakcióit eltorzította. A stresszt kiváltó tényezők nagyon gyakoriak, tartósak vagy állandóan ismétlődnek. Ezek eredményeként az ember belül állandó készültségben van, nem tud soha igazán ellazulni, lecsendesedni, kikapcsolni vagy a normális úton túljutni a feszültség csúcspontján. Az elnyújtott, szinte folyamatos megterhelés közepette a szervezet el is veszíti az ellazulás képességét és a stressz elmúltával sem tud már megnyugodni. Ez az állandósult feszültség, állandósult készültség pedig betegségek sorához vezet:
. alvászavarok,
. gyomorfekély,
. koszorúsér görcsök,
. magasvérnyomás,
. szívinfarktus,
. migrének,
. pánik betegség, stb.
A kóros stressz "pótmegoldásai"
A túlhajszoltság, a "stressz", akármi váltja is ki, ide vezet. Korunk ún. rossz szokásai, - az életmódi bűnök, - mint a dohányzás, az evési kényszer, az alkoholizálás, a túlzott gyógyszerfogyasztás és a drogok sokszor nem mások, mint a stressztűrő képességét kimerített ember próbálkozásai a kóros stressztől szabadulásra. Bármi áron, de végre kioldhassak már!
Miközben az ember ezeket a pótmegoldásokat igénybe veszi, lényegében strucc-politikát folytat: homokos vödörbe dugja a fejét. Ez azonban csak ideig-óráig segít, mert a homokos vödörről hamar kiderül, hogy az egy homokóra , ahonnan előbb vagy utóbb lefolyik a homok, és az önmaga és a problémái elől elbújni próbáló kénytelen lesz látni.
Ezek a "módszerek", - mint a dohányzás, az alkohol vagy a feszültségeink enyhítése folytonos evéssel, - biztosan nem oldják meg sem a stressz kiváltó okait, sem nem növelik stressztűrő képességünket. Ugyanakkor nagyon hamar kiderül róluk, hogy valóságos rabszolgatartók, hiszen uralkodnak az emberen. Az illető függőségbe kerül; most már parancsol az ivás, a cigaretta, vagy az étel.
Habár sok esetben valóban a túlzott stressz elől menekülő ember lesz ezen életmódi bűnök rabszolgája, sok más esetben még ez a mentsége sem lehet, hiszen kezdődhet függősége indokolhatatlan rossz szokásként is. Például amikor valaki már tinédzser korában rászokik a cigarettára vagy az alkoholizálásra. Először csak kipróbálja, mert nem akar lemaradni a többiektől. Azt hiszi, az a vagány, aki iszik és cigizik...
A stressz "kezelése"
A stressz kezelésére ajánlott különböző relaxációs pszihotechnikák el egészen az agykontrollig nem tesznek több jót a stressz megoldására, mint amikor valaki úgy takarít, hogy a szépen összesöpört szemetet begyűjti a szőnyeg alá. A relaxáció tüneti kezelésként sem megoldás, miközben okkult fertőzés veszélyét is hordozza.
Tinédzser koromból emlékszem egy slágerré vált mondásra. Egyik akkori humoros jelenetekben gyakran szereplő színésznőnk - Lórán Lenke - mondogatta nehéz vagy megoldhatatlannak látszó helyzetekben: "Hogyan is biciklizem én ezt le?"
Akkor még nem is sejtettem, milyen tudományos tartalommal rendelkező tanács ez. A stressz ugyanis elárasztja a szervezetet a katecholaminoknak nevezett belső izgatószerrel, amitől a dinamikus fizikai munka, - mint amilyen a kerékpározás is, - képes megszabadítani. A stressz ellensúlyozására valóban a biciklizés a legjobb, akár szobakerékpáron is. Ilyenkor a szervezet úgy használja fel az összegyűlt katecholaminokat, mint a motor a benzint.
Tehát a mozgás-gazdag életmód a stressz orvosilag ajánlható legjobb megoldása.
Vegye igénybe > Webstar programunkat <, ahol ingyenesen hozzájuthat személyreszabott étrendjéhez és edzéstervéhez!